Egy lány naplója

Hello. Szörnyű ez a nap. Semmi jót nem mondhatok el róla. Kezdjük a reggelnél. Akkor a tesócskám kezdett bőgni, mert rászóltam, hogy hagyjon beágyazni. Rohant anyucihoz, hogy mekora kretén vagyok, meg ilyenek. Na jó, nem így mondta, de a lényeg ez volt. És mert ő a kicsi mindent elhiszenk neki, és ő mindent megcsinálhat. És most jön az, h féltékeny vagyok. Nem-nem. Erről szó sincs. Csak épp már elegem van belőle, hogy mindig neki adnak igazat, pedig ő csak keresztbe tesz nekem mindig. Olyanokat mond anyáéknak, ami meg sem történt. De a szüleim mindent elhisznek neki. :@ Aztán jött anya, leszidott, h mit szólok én be dorkának, pedig csak azt mondtam neki, h menjél már arrébb. Na mind1 is. Aztán anya beültetett a gép elé, hogy töltsek le meséket. Azóta itt sorvadok el, mert olyan lassan jön. De persze néztünk meséket, meg stb...és vártam Paffot. De amilyen szerencsétlen vagyok nem jött fel, és még most sincsen fenn, pedig annyira szeretnék vele beszélni. Belémragadtak ma ismét a szavak. És most még ki se tom magamból önteni, mert most csak egy emberrel szeretnék non-de non, de persze mivel helgike vagyok 1000-rel, nem fog már feljönni. :S és ez így olyan nem jó. :( :(. Szal ez a mai nap Pafmentesen szomorúan lufidekorálósan telt, ugyanis egy kék lufit kidekoráltam fekete és piros alkoholos filczel. :D:D cuki lett. Vannak rajta versek, meg idézetek, meg egy nagycsomó szivecske, meg  egyéb írások. :D Ezen vezettem le a sok bajomat. :( És most meg msnezek, meg várom Paffot. Reménytelenül. :(:( Aztán majd megyek tv-t nézni, amjd aludni, és hnap megint kezdem ezt a végtelen reménykedésem. (A reméyn el nem fogy, de a türelmem nem végtelen:@) :@@@@ Nah megyek, és am várom még mindig a hozzászólásokat, meg a véleményeket. :D